2024. szeptember 2-től   

TARTALOMJEGYZÉK

1. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK........................................ 3
   • IGAZOLT HIÁNYZÁS.............................................................................................................................................................................................................. 3
   • IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS.................................................................................................................................................................................................. 3
   • HIÁNYZÁSOK ÉS AZ IGAZOLÁS RENDJE...................................................................................................................................................................... 4
2. ANYAGI JUTATÁSOK......................................................................................................................................................................................................................... 7
   • A SZAKKÉPZÉSI ÖSZTÖNDÍJ.............................................................................................................................................................................................. 7
   • EGYSZERI PÁLYAKEZDÉSI JUTTATÁS................................................................................................................................................................................ 8
3. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK ÉS RENDSZERES

TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁI........................................................................................................................................................................................... 9

4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI............................................................................................................................................................. 10
5. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI…………......................................................................................................…11
6. A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE……………………………………………………….................................................................................................................….12
7. A TANULÓK MUNKARENDJE, A FOGLALKOZÁSOK RENDJE, A SZÜNETEK IDŐTARTAMA, A CSENGETÉSI REND ........................................14
   • CSENGETÉSI REND................................................................................................................................................................................................................. 14
   • TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE...................................................................................................................................................................................................... 14
   • A TANULÓK MEGJELENÉSE, FELSZERELÉSE.................................................................................................................................................................. 15
   • TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE............................................................................................................................................................ 15
   • AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK, ESZKÖZEINEK EGYÉNI VAGY CSOPORTOS HASZNÁLATA..................................................................... 16
   • AZ ÉTKEZÉS RENDJE.............................................................................................................................................................................................................. 16
8. A TANTÁRGYVÁLASZTÁSSAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK ..........................................................................................17
9. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, FORMÁI ..................................................................................17
10. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEI, BERENDEZÉSI TÁRGYAI, ESZKÖZEI ÉS AZ INTÉZMÉNYHEZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE 21
    • HELYISÉG- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT.................................................................................................................................................................................. 21
    • EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYOK......................................................................................................................................................................................... 21
    • TÁRGYAKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK............................................................................................................................................................................. 21
11. TEENDŐK ANAFILAXIÁS SOKK, ALLERGIÁS SOKK ESETÉN.................................................................................................................................................. 21
12. DIABÉTESZES TANULÓINKKAL KAPCSOLATOS TEENDŐK, SZABÁLYOZÁSOK.... ..........................................................................................................23

Függelék

Tiltott és használatukban korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások........................................................................................................................................ 25

 

1.       A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

A következő szabályok a nappali rendszerű oktatásban részt vevő és szakképzési munkaszerződéssel nem rendelkező tanulókra érvényesek.

A nappali rendszerű és szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók hiányzása esetén a hiányzás igazolását a tanuló a duális partnerrel, mint munkáltatóval intézi.

1.1   Igazolt hiányzás:

 Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni,

1. ha a tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
2. a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak
        szerint igazolja,
3. a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
4. a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolja,
5. a tanuló a technikum utolsó két évfolyamán – tanítási évenként legfeljebb két alkalommal – továbbtanulási célú rendezvényen vesz részt, feltéve, ha a részvételt a szervező által kiállított igazolással igazolja.

1.2  Igazolatlan hiányzás

 Ha a tanuló távolmaradását nem igazolja, a mulasztás igazolatlan.

6. Ha a tanuló a foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Ha ez az idő eléri a foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan foglalkozásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a foglalkozásról.
7. A szakképző intézmény köteles a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét és a tanköteles tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz foglalkozást eléri. Az értesítésben fel kell hívni a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a szakképző intézmény értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a szakképző intézmény a család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét.
8. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási félévben eléri az öt foglalkozást, az igazgató – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a család- és gyermekjóléti szolgálatot.
9. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a tizenöt foglalkozást, az igazgató a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a család- és gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanköteles tanuló törvényes képviselője értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.
10. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a huszonöt foglalkozást, az igazgatója haladéktalanul értesíti a tanköteles tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

1.3  Hiányzások és az igazolás rendje

 A mulasztás, hiányzás módjai és az ezzel kapcsolatos teendők a következők:

1.) Előre bejelentett (kérelmezett) mulasztás mértéke, módja

1. Az oktató a saját óráiról, de tanévenként legfeljebb 3 óra eltávozást engedélyezhet, amennyiben a szülő legkésőbb a hiányzást megelőző napon az oktatótól ezt a Krétában, vagy az abban rögzített email címéről kérelmezte. Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról az oktató a hiányzást megelőző napon a szülőt, az osztályfőnököt és az általános igazgatóhelyettest erről emailben értesíti. Ezt a hiányzást az engedély megadása esetén az osztályfőnök
2. Az osztályfőnök és a gyakorlati oktató együttesen 3x1 napról, az osztályfőnök elméleti, a gyakorlati oktató gyakorlati munkanapról adhat távolmaradási engedélyt, amennyiben a szülő legkésőbb a hiányzást megelőző napon az osztályfőnöktől vagy a gyakorlati oktatótól ezt a Krétában, vagy az abban rögzített email címéről kérelmezte. Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról az osztályfőnök vagy a szakmai oktató a hiányzást megelőző napon a szülőt, az (osztályfőnököt) és az általános igazgatóhelyettest erről emailben értesíti. Ezt a hiányzást az engedély megadása esetén az osztályfőnök

c.) Összefüggően kettő vagy több napról távolmaradást az igazgató engedélyezhet, amennyiben a szülő ezt előzetesen emailben kérvényezte és az osztályfőnök hozzájárul.

d.) Tanítási idő alatti iskolai rendezvényeken való részvételt (tanulmányi versenyek, sport és kulturális rendezvények) nem kell hiányzásként vezetni. Indokolt esetben – előzetes igazgatói engedély alapján – ez vonatkozik egyéb, iskolán kívüli versenyekre is.

 

2.) Betegség esetén történő mulasztás

a.) A tanuló mulasztásának kezdő napján a szülő/gondviselő, köteles az osztályfőnököt értesíteni a mulasztás tényéről és várható időtartamáról (Krétában vagy emailen).

b.) Gyakorlati oktatáson a járó betegeknek bizonyos körülmények között és engedélyezetten nem kell megjelenniük.

c.) Olyan vizsgálatok, kezelések, amelyek tanítási időn kívül is elintézhetők, tanítási idő alatt nem vehetők igénybe, illetve ezek a mulasztások igazolatlanok. (Vidéki, bejáró tanulók esetében az osztályfőnök kivételt tehet.)

d.)   A tanuló a mulasztását az iskolába jövetel első napján, de legkésőbb a hiányzás első napjától számított 8 tanítási napon belül igazolhatja orvosi igazolással, ellenkező esetben igazolatlannak tekintendő.

3.) Rendkívüli esetek utólagos igazolása

Hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségek teljesítése vagy egyéb alapos indok miatt következhet be. Ezt a tanuló hatósági stb. igazolással igazolja.

4.) Igazolatlan mulasztás esetén a következőképpen járunk el:

     A tanítási óráról való késést (a percek lejegyzésével) a foglalkozást tartó oktató jegyzi be a digitális naplóba. Az osztályfőnök hetente, illetve havonta összesíti a perceket.

5.) A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók hiányzására vonatkozó iskolai előírások

Duális képzőhelyről történő hiányzást „CSAK  TÁPPÉNZES” papírral igazolhat a tanuló.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mulasztását annál a szakirányú oktatást folytató szervezetnél igazolja, amelynél a gyakorlati szakirányú oktatást teljesíti. (Sztv. vt. rendelet 226.§)

6.)     Igazolatlan mulasztások esetén a következő fegyelmi intézkedések érvényesek:

a.)      1-8 óra: osztályfőnöki figyelmeztetés, b.)    9-15 óra: osztályfőnöki intés,

c.)      16-20 óra: igazgatói figyelmeztetés,

d.)     21 óra: igazgatói megrovás,

e.)    50 óra feletti igazolatlan mulasztás esetén fegyelmi tárgyalás tartható

Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, ha az iskola a tanulót legalább 2 alkalommal (10 és 20 óra igazolatlan mulasztás környékén) írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztásra, és annak következményeire.

Ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 foglalkozást vagy  egy adott tantárgyból a foglalkozások 30%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye félév közben nem volt elegendő számú         (legalább 2 db) érdemjeggyel értékelhető, a félév végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület az osztályfőnök kérésére engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 foglalkozást és a szakképző intézmény eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. (Legalább 2 alkalommal, kb. 10 és 20 óra igazolatlan óra környékén.)

A szakirányú oktatás mulasztásainak leírását a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról XXXIV. Fejezete tartalmazza.

A felnőttoktatásban részt vevő tanulók esetén, amennyiben nem rendelkeznek szakképzési munkaszerződéssel, a hiányzást nem kell igazolni, de a féléves óraszámot figyelembe véve a hiányzás nem haladhatja meg a 40%-ot. Emellett tantárgyanként legalább kettő érdemjegyet kell szereznie jelenléti számonkérés során. Amennyiben rendelkezik szakképzési munkaszerződéssel, akkor az iskolai szakirányú elméleti oktatásra vonatkozóan is ugyanezen szabályok érvényesek. Amennyiben meghaladja a hiányzása a 40%-ot és/vagy nincs meg a kettő osztályzata jelenléti számonkérés során, akkor a tanuló felnőttképzési jogviszonya megszüntethető.

 

2.      Anyagi jutatások

2.1.  A szakképzési ösztöndíj

 A szakképzési ösztöndíj minden szakképzésben tanulónak jár, aki az igénybevétel alábbiakban felsorolt feltételeinek megfelel. Az ágazati alapoktatásban a tanulók fix összegű ösztöndíjra jogosultak. A szakirány oktatásban az ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredmények függvényében változik. Az ösztöndíj alapja a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimalbér).

Igénybevétel feltételei:

Nem kell külön igényelni, minden technikumban és szakképző iskolában beiratkozott tanuló megkapja a szakképző intézmény által a KRETA rendszerbe feltöltött adatok alapján, amennyiben a tanuló

• első — Szakmajegyzék szerinti — szakmáját,
• nappali rendszerben tanulja,
• tanulói jogviszonyban áll,
• tanulói jogviszonya május 31-ét követően keletkezett, és
• a szakmai oktatásban ingyenes részvételre jogosult

 

Az ösztöndíjra az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig jogosult a tanuló.

A tanuló nem részesülhet ösztöndíjban:

• amennyiben évfolyamismétlésre kötelezték, a megismételt évfolyamon;
• az adott tanév hátralévő részében, amennyiben igazolatlan mulasztásainak száma eléri a 6 foglalkozást;
• ha szakképzési munkaszerződéssel duális szakmai oktatásban vesz részt
• a tanulói jogviszony szünetelése esetén.

Az ösztöndíj folyósításáról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a tanuló által a szakképző intézménnyel közölt és a ATA rendszerben rögzített fizetési számlára történő átutalásra szóló fizetési megbízással gondoskodik.

Ösztöndíj összegek:

Technikumban:

• ágazati alapoktatás idejére (9-10. évf.) 8 000 Ft/hó,
• szakirányú oktatás (11-14. évf.) szakképző intézményben, tanműhelyben tanulmányi eredménytől függően 8 000- 59 000 Ft/h, duális partnernél 100 440- 167 400 Ft/hó munkaszerződés alapján
• pályakezdési sikeres szakmai vizsga esetén, annak eredményétől függően 133 000- 302 000

Szakképző iskolában:

• ágazati alapoktatás idejére (9. évf.) 16 000 Ft/hó,
• szakirány oktatás (10-12. évf.) szakképző intézményben, tanműhelyben tanulmányi eredménytől függően 8 000- 59 000 Ft/hó, duális partnernél 100 440- 167 400 Ft/hó munkaszerződés alapján
• pályakezdési sikeres szakmai vizsga esetén, annak eredményétől függően 133 000- 302 000

A KRÉTA e-naplóban amennyiben az osztályfőnök a tanulónál egyszer már beállította igazolatlan órára a tanulónál a hiányzását, akkor a rendszer az ösztöndíjat elutasításként kezeli, ez nem módosítható.

 

2.2.  Egyszeri pályakezdési juttatás

Egyszeri pályakezdési juttatásra jogosult minden sikeres szakmai vizsgát tett tanuló, aki az alább felsorolt feltételeknek megfelel. A pályakezdési juttatás alapja a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér). A pályakezdési juttatás mértéke a szakmai vizsga eredményétől függ. A juttatás szabadon felhasználható.

Igénybevétel feltételei:

Nem kell külön igényelni, minden sikeres szakmai vizsgát tett tanuló megkapja a szakképző intézmény által a KOTA rendszerbe feltöltött adatok alapján, amennyiben

• első — Szakmajegyzék szerinti — szakmáját,
• nappali rendszerben tanulta,
• tanulói jogviszonyban állt,
• tanulói jogviszonya május 31-ét követően keletkezett, és
• a szakmai oktatásban ingyenes részvételre volt

Az egyszeri pályakezdési juttatás folyósításáról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a tanuló által a szakképző intézménnyel közölt és a ATA rendszerben rögzített fizetési számlára történő átutalásra szóló fizetési megbízással gondoskodik.

Az egyszeri pályakezdési juttatást a szakma megszerzését követő hatvan napon belül kell átutalni.

 

3.     A tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának     rendje és formái

1. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg.
2. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő oktató. A tanulók részére az igazgató, illetve a megbízott igazgatóhelyettes ad tájékoztatást.
3. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ.
4. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő oktató útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.

 

4.     A tanulók jutalmazásának elvei és formái

1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magtartást, tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve
2. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki
   1. eredményes kulturális tevékenységet folytat,
   2. szakmai versenyen eredményesen szerepel
   3. kimagasló sportteljesítményt ér el,
   4. a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez,
   5. rendkívüli cselekedetet hajt végre (pl. életmentés, fair play-díj, idős emberek patronálása).
3. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
4. A jutalmazás formái:

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

1. szaktanári, szakoktatói
2. osztályfőnöki
3. igazgatói
4. oktatótestületi

5. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók.
6. A jutalmak odaítélését az osztályfőnök kezdeményezi a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után.
   1. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (országos tanulmányi és kulturális verseny helyezettje, az év diákja, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese) jutalmát a ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át.
   2. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatásához).
   3. Az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati oktatáson résztvevő tanulók közül a kiváló gyakorlati munkát végző tanulók közül a nyári gyakorlat alatt jutalomszabadságban részesülhet az, akit a szakoktatója javasol, és a gyakorlatioktatás-vezető kiválaszt.
   4. 
         A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

       Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló

       jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a
       birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő:

• a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve

 

• a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.

 

5.     A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

1. Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan, vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni.
   1. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni.
   2. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:
   3. szóbeli figyelmeztetés
   4. írásbeli figyelmeztetés
2. A szóbeli figyelmeztetés lehet:
   1. szaktanári, szakoktatói: a tantárgy követelményeinek nem megfelelő teljesítése, felszereléshiány, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség, az óra rendjének zavarása miatt.
   2. osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a Házirend enyhébb megsértése miatt, vagy a második szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés után
   3. igazgatói: az osztályfőnök javaslata alapján

3.      Írásbeli figyelmeztetés szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói megrovás

1. Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetése az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali írásbeli büntetés alkalmazását teszi szükségessé.

4. Az osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali írásbeli intés alkalmazását teszi szükségessé.
   1. Az igazgatói írásbeli figyelmeztetés, megrovás – a körülmények mérlegelésével

– az osztályfőnök kezdeményezi az osztályfőnöki figyelmeztetés, illetve intést követően.

5. A fokozatosság érdekében betartandó intézkedések:
   1. 3 szaktanári figyelmeztetés után 1 osztályfőnöki figyelmeztetés
   2. 1 osztályfőnöki figyelmeztetés után osztályfőnöki intés
   3. 1 osztályfőnöki intés után igazgatói figyelmeztetés
   4. 1 igazgatói figyelmeztetés után igazgatói megrovás
   5. 1 igazgatói megrovás után fegyelmi eljárás indítható

Megjegyzés: csak indokolt esetben hagyható ki a fokozatok közül a figyelmeztető intézkedés.

6. Dohányzás esetén a fegyelmező intézkedések fokozatai:

1. 1. igazgatói figyelmeztetés,
   2. igazgatói megrovás
   3. fegyelmi eljárás

 

7. A tanuló kiutasításáról az iskola telefonon értesíti a szülőt/gondviselőt azzal a kiegészítéssel, hogy jöjjön a gyermekéért. A mulasztott órák igazolatlannak tekintendők. (Amennyiben a szülőt nem sikerül elérni, a kiutasításról és annak következményeiről írásban értesíti az Hiányzása ebben az esetben igazolatlannak tekintendő.)

 

6.     A tanuló fegyelmi felelőssége

Ha a tanuló a tanulói jogviszonyából származó kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a kiskorú tanuló törvényes képviselője Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult.

1. A fegyelmi büntetés lehet
   1. megrovás,
   2. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása,
   3. áthelyezés másik osztályba, csoportba vagy szakképző intézménybe, illetve köznevelési intézménybe,
   4. kizárás a szakképző intézményből.

 

3. Súlyos fegyelmi vétségnek számít:
   1. saját és másik tanuló egészségének, testi épségének súlyos veszélyeztetése,
   2. agresszió, másik tanuló megfélemlítése, megverése, erőszakkal történő megalázása,
   3. dohányzás
   4. kábítószer és alkohol fogyasztása, terjesztése,
   5. gyógyszerrel, mérgező anyaggal, fegyverrel való visszaélés,
   6. másik ember méltóságának súlyos megsértése,
   7. az iskolaépület, a berendezés, a tanulótársak vagy a dolgozók tulajdonának szándékos rongálása, értéktárgyainak engedély nélküli eltulajdonítása,
   8. bizonyítványban történő bejegyzések hamisítása, az bizonyítvány szándékos rongálása,
   9. igazgatói megrovás utáni kötelességszegés,

 

1. nyilvánosság előtt (médiában, Facebookon, ) az intézmény jó hírének rombolása.

A tanuló fegyelmi felelősségének további szabályait a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról 65. §-a illetve az intézmény Szakmai Programjának 15. fejezete tartalmazza.

 

 

7.        A tanulók munkarendje, a foglalkozások rendje, a szünetek időtartama, a csengetési rend

A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje

Nyitvatartás és gyülekezés

• Az elméleti oktatás több épületben történik.
• A tanítás megkezdésének időpontja 7¹⁵ illetve 8.⁰⁰ óra. A délutáni tanítás kezdete változó, de minden esetben köteles megérkezni a tanuló az első óra helyszínére 10 perccel korábban.

7.1    Csengetési rend

 A tanítási órák időtartama nappali munkarend esetén 45 perc illetve a 8. órától és a levelező, esti munkarend esetén 40 perc

1. óra 07¹⁵ – 08⁰⁰
2. óra 08⁰⁰ – 08⁴⁵
3. óra 08⁵⁵ – 09⁴⁰
4. óra 09⁵⁰ – 10³⁵

 

4. óra	1050 – 1135
5. óra	1145 – 1230
6. óra	1240 – 1325
7. óra	1335 – 1420
8. óra	1430 – 1510
9. óra	1515 – 1555
10. óra	1605 – 1645
11. óra	1650 – 1730
12. óra	1735 – 1815
13. óra	1820 – 1900
14. óra	1905 – 1945

 

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják az oktatót a folyosókon, illetve az aulákban. A tantermekbe csak a szaktanárral együtt lehet belépni.

 

7.2    Tanítási órák rendje:

 A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy

1. előkészítse a szükséges tanfelszerelését,
2. figyeljen és teljesítse feladatait, képességeinek megfelelően,
3. kézemeléssel jelezheti szólási szándékát, és az oktató felszólítására, tisztelete jeléül, állva felelhet,
4. a tanterembe lépő/távozó felnőttet néma felállással üdvözölje,
5. az ülésrend szerint ülve, egyenes testtartással óvja egészségét,
6. a tanítás végén tisztaságot és rendet hagyjon maga után.

 

7.3    A tanulók megjelenése, felszerelése

 A tanulók megjelenése, felszerelése legyen iskolához illő, tiszta és gondozott. Gyakorlatokon az előírt munkaruha hordása, a munkavédelmi előírások betartása kötelező!

Testnevelés órákon csak az előírt tornafelszerelésben lehet részt venni, melyet a testnevelő tanárok az első órán ismertetnek. Felszereléshiány esetén a szaktanár kompetenciájából adódóan szaktanári figyelmeztetést is kaphat a tanuló.

Ünnepélyeken és vizsgákon a tanulók megjelenése legyen ünnepélyes  sötét alsó, fehér felső.

A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét (órarendi épületváltást kivéve) csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

 

7.4    Tanórán kívüli foglalkozások rendje

 

A tanórán kívüli foglalkozásokra a diák az előző tanév végén, június 15-ig jelentkezhet. A felvett tanulók foglalkozásokon való részvétele október 01-től kötelező.

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások:

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását, az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segíthetik.

Tömegsport:

 A tömegsport csoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sporteseményekre.

Szakkörök:

 A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.

A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével

– minden tanév első hónapjában az iskola nevelőtestülete dönt.

 

Versenyek, vetélkedők, bemutatók:

 A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen megszervezünk.

A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli (városi, megyei, régiós,országos) versenyeken való részvételre is felkészítjük.

Kirándulások:

 Az iskola oktatói a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal egy napot (tanítási nap) osztálykirándulásra használhatnak fel.

A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

Szabadidős foglalkozások:

 A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a oktatói testület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez a szabadidő-szervező tanár bevonásával. (Pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.)

A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerült költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

7.5    Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata:

 A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett csoportosan használják. A tanórán kívüli foglalkozásokról való távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

 

7.6    Az étkezés rendje:

 A diákok az étterem időbeosztása szerint ebédelhetnek az ebédkártya kezelésével. Az ebédigénylést az étterem rendje szerint adják le a diákok.

 

8.            A tantárgyválasztással, annak módosításával kapcsolatos          eljárások

A középszintű érettségire felkészítő tantárgyak:

Kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmai érettségi tantárgy (technikumi osztályoknál).

Az érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló rendeletben meghatározott határidőre minden tanévben felkerülnek az iskola honlapjára.

 

9.    A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, formái

A tanulók tudásának értékelése - amennyiben az egyes iskolatípusra vonatkozó helyi tanterv másként nem tartalmazza - a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletek alapján történik. Az érdemjegyek a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

Félévi, illetve év végi érdemjegy kialakításának szempontjai: 

• tanév végén az egész évi érdemjegyeket kell beszámítani.

Értékelési alapelvek 

• Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható.
• Sokoldalú legyen az értékelési rendszer, az oktatók alkalmazzanak változatos értékelési formákat.
• Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.
• Tantárgytól függetlenül minden oktatónak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészségre, az előadói készségre.

A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni tanórák folyamán.

Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki gondolataikat egy-egy témáról. Az oktató minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének javarészt az előző órák tananyagára kell irányulnia vagy előre egyeztetett tananyag kérhető számon. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el amit megtanult Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie.

 

Érdemjegyet kaphat a tanuló: 

• szóbeli feleletre
• írásbeli munkára
• önálló kiselőadásra
• tanórai munkára
• szorgalmi feladatra
• tanulmányi versenyen való eredményes részvételére.

Az egyes érdemjegyek azok keletkezésekor a digitális naplóba írandók be.

A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg. A szóbeli feleletek és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleltek mellett írásban is beszámoltathatók, feleltethetők.

Az írásbeli feleletek formái: 

• Témazáró dolgozat
• Röpdolgozat
• Házi dolgozat

Röpdolgozat 

Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal, vagy az egész osztállyal.

Témazáró dolgozat 

Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el az oktatók:

 

Közismereti tárgyak esetében szakképző iskolában: 

Teljesítmény	Érdemjegy
00-25 %:	elégtelen (1)
26-40 %:	elégséges (2)
41-60 %:	közepes (3)
61-80 %:	jó (4)
81-100 %:	jeles (5)

  

Közismereti tárgyak esetében technikumban: 

Teljesítmény	Érdemjegy
00-33 %:	elégtelen (1)
34-50 %:	elégséges (2)
51-70 %:	közepes (3)
71-85 %:	jó (4)
86-100 %:	jeles (5)

 

Szakmai tárgyak esetében:

Teljesítmény	Érdemjegy
00-39%:	elégtelen (1)
40-49 %:	elégséges (2)
50-59 %	közepes (3)
60-79 %	jó (4)
80-100 %	jeles (5)

 

 

A tanuló az oktató engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. A javító dolgozat megírását a tanuló nem követelheti. Ha a javító dolgozat tanítási órán kerül megírásra, illetve ha a tanítási órán kívül megírt dolgozat beadásra kerül, a dolgozatra adott érdemjegyet a naplóba be kell írni.

Írásbeli beszámoltatások korlátai

 A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

Javítási határidő:

Az írásos tanulói munkák javításának határideje 10 tanítási nap.

 

Az írásbeli beszámoltatás súlya

 Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű teljesítmények nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket a digitális naplóban is meg kell különböztetni az érdemjegyektől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek kétszeres súllyal veendők figyelembe. Ez azt jelenti, hogy összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni.

A félévi és az év végi osztályzatokról a tanulót, illetve a szülőt a bizonyítvány kitöltésével és átadásával tájékoztatjuk.

 

10.    Az intézmény helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az

         intézményhez tartozó területek használatának rendje

10.1          Helyiség- és területhasználat

 A tanulók az iskolában (tanítási időben és utána is) csak oktatói felügyelettel tartózkodhatnak! A vidéki tanulók, a közlekedés függvényében, a tanórájuk helyének megfelelő épület aulájában vagy földszintjén tartózkodhatnak az iskolában a viselkedési szabályok megtartása mellett.

A kerékpárral, motorral érkező tanulók járművüket csak a kijelölt helyen tárolhatják és a járműveket kötelesek lezárni.

A munka- és balesetvédelmi tűzvédelmi előírásokat mindenki köteles megismerni és betartani, saját és társai egészsége, épsége érdekében! A tanulók kötelesek a folyosókon, lépcsőházakban haladó felnőtteket udvarias félreállással elengedni, köszönteni.

10.2          Egészségvédelmi szabályok

A diákok az óraközi szünetek alatt az udvaron tartózkodhatnak; rossz idő esetén a folyosókon, aulákban.

A tanulók tisztán és rendben tartják a környezetet, ügyelnek a mosdók, mellékhelyiségek tisztaságára.

 

10.3  Tárgyakra vonatkozó előírások 
Tilos a dohányzás, a szeszes italok fogyasztása, illetve behozatala az iskola épületébe és egyéb egészségkárosító hatású anyagok használata.

 

Az iskola az elveszett tárgyakért, pénzért, és egyéb értékekért nem vállal felelősséget.

Az épületekben talált tárgyak a portán, aláírás ellenében átvehetők.

Testnevelés órán az ékszereket és egyéb értékeket át kell adni a testnevelő oktatónak megőrzésre.

Az öltözőkben hagyott tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget.

 

11. Teendők anafilaxiás sokk, allergiás sokk esetén

Az anafilaxia egy életveszélyes állapotot előidéző túlérzékenységi reakció. Azonnali orvosi beavatkozás nélkül- a légzés és a keringés összeomlása miatt- akár halálhoz is vezethet. Az allergiás eredetű anafilaxiás sokk-ot kiváltó leggyakoribb allergének:

• rovarméreg (méhcsípés, darázscsípés)
• gyógyszerek
• egyes élelmiszerek
• latex

A nem allergiás anafilaxia kiváltó oka a legtöbb esetben a fent említett erős fizikai megterhelés.

Az anafilaxiás sokk jellemző tünetei:

Bőr és/vagy nyálkahártya tünetek.

• Viszketés
• Bőrpír
• Csalánkiütés (urtikaria)
• Duzzanat (angioödéma)
• Könnyezés (konjunktivitisz), orrfo1yas ( rinitisz)

Légúti tünetek:

• Orrfolyás (rinitisz)
• Légúti duzzanat (nyelv, torok, garat, gége)
• Rekedtség

Légzés:

• Légszomj
• Hörgőszűkület (bronchospazmus)
• Légzésmegállás

Keringés.

• Vérnyomás leesés, ájulás (érzés)
• Szapora pulzus
• Shock jelei (sápadt, nyirkos bor)
• Beszűkült eszmélet, vagy akár eszméletlenség
• Szívritmus-zavarok
• Kerigésmegállás Egyéb tünetek.
• Fejfájás
• Látászavar
• Hányinger, hányás
• Hasi fájdalom
• Hasmenés, hyperperistaltica
• Uterus contractiók
• Halalfélelem

 

Tudatzavar Anafilaxiás sokk kezelése:

Az allergiás sokk minden esetben azonnali orvosi beavatkozást igényel. Mentőhívás,

az iskolavezetés azonnali értesítése. Az anafilaxia ellátását adrenalin adásával kell kezdeni.

 

12.    Diabéteszes tanulóinkkal kapcsolatos teendők, szabályozások:

1. A tanuló speciális étkeztetésére vonatkozóan intézményünkben biztosított a meleg étkezési lehetőség, ahol a diabéteszes tanuló társaival együtt tud étkezni.
2. A speciális étkeztetéshez szükséges hűtési, melegítési feltételeket az iskolánkban biztosítjuk.
3. Az iskolai menzán - ha szükséges – lehetősége van a tanulóknak sorban állás nélkül a soron kívüli étkezésre.
4. A tanuló részére biztosított a tanóra alatti étkezés, mosdóhasználat, vércukorszintmérés, szükség esetén inzulinbeadás.
5. Figyelmet fordítunk a testnevelés órák előtti és alatti oktatói teendőkre, hiszen a testmozgás csökkenti a vércukorszintet, a megerőltető sport viszont emelheti a vércukorértéket, ami akut anyagcsere-felborulást eredményezhet.
6. A hatályos magyar jog alapján az oktatók/pedagógusok szakképesítés hiányában nem kötelezhetők egészségügyi műveletek végzésére, illetve az ezzel kapcsolatos döntések következményeinek, felelősségének vállalására. Az intézmény védőnői és iskolaorvosi ellátása nem megoldott napi Célunk, hogy oktatóink közül részt vegyenek néhányan olyan 30 órás oktatói továbbképzésen, amelyek a diabéteszes tanulók speciális igényeinek ellátására, esetleg más krónikus betegségben szenvedő (pl. epilepszia, pánikroham, stb.) tanuló ellátására vonatkoznak, amelyek beszámítanak az oktatók részére előírt hatvan órás képzésekbe (12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról, 141.§, és a 142§).

 

7. Az intézmény valamennyi tanulója részére is szükséges a rendszeres tájékoztatás a diabétesszel élők speciális igényeire vonatkozóan, akár kötelező jelleggel az osztályfőnöki órák tananyagában. Kiemelt szerepet kap a preventív szemlélet kialakítása.

 

8. Az oktatótestület tagjai rendszeres tájékoztatást kapnak az iskolában tanuló diabéteszes diákról.

 

9. Az említett betegségben szenvedő tanuló gondviselőjével fontos a rendszeres kapcsolattartás. Ha a tanulót a rosszulléte miatt haza kell küldeni, az oktató a szülő/gondviselő felé jelzi a tanulóval kapcsolatos problémát, és kísérő biztosításával hazaküldi a tanulót. Súlyos esetben a mentők értesítése szükséges, együtt a szülő/gondviselő értesítésével.

 

 

FÜGGELÉK

 

Tiltott és használatukban korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások

A Kormány 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelete a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályai alapján:

1. Tiltott tárgyak köre

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti nevelési-oktatási intézménybe a tanuló által nem vihető be

a) a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszköz,

b) azon tárgy, amelynek birtoklása

ba) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben vagy

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint büntetendő, vagy

c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék.

 

2. Használatában korlátozott tárgyak köre

Amennyiben a tanuló egyes típusú cukorbeteg és szüksége van folyamatosan a mobiltelefonjára, úgy annak a használatát az igazgató engedélyezi a szülő/gondviselő előzetes írásbeli kérelme alapján, amelyhez csatolja a szükséges orvosi szakvéleményt.

2. § Használatában korlátozott tárgynak minősül

a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – a technikum és a szakképző iskola minden évfolyamán a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök.

 

3. A tiltott és használatában korlátozott tárgyak átvételének és visszaadásának szabályai

A használatában korlátozott tárgy a nevelési-oktatási intézménybe bevihető, azzal, hogy a tanuló a használatában korlátozott tárgyat a tanítási nap kezdetén, a tanítási órák megkezdése előtt – kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt – az intézmény házirendjében meghatározottak szerint leadja – a kollégium kivételével – a tanítási nap időtartamára, és azt a házirendben meghatározottak szerint visszakapja.

(2) A használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően a nevelési-oktatási intézmény által a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni.

(3) Az 1. § a) és c) pontja szerinti tiltott tárgyat a házirendben meghatározott személy veszi át és tárolja visszaadásáig.

(4) Az 1. § a) és c) pontja szerinti tiltott tárgyat – ha annak birtoklását jogszabály nem zárja ki – az a) és b) pontban foglaltak kivételével a tanuló szülőjének,

a) ha a tanuló a 18. életévét betöltötte, a tanulónak, vagy

b) ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tiltott tárgy tulajdonosa harmadik személy, a harmadik személynek kell visszaadni.

(5) Az átvett tárgyat az átvétel időpontja szerinti állapotban kell visszaadni az (1) és (4) bekezdés szerinti személy részére.

4. A tiltott és használatában korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése

4. § (1) Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti nevelési-oktatási intézmény területén az 1. § b) pontja szerinti tiltott tárgyat tart birtokában, akkor a szabályok betartását a pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) jogosult ellenőrizni, azzal, hogy

a) felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában, és ezzel egyidejűleg

b) értesíti ba) a nevelési-oktatási intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt (iskolaőr),

bb) az általános rendőri szervet és

bc) a tanuló szülőjét.

(2) Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti nevelési-oktatási intézmény területén

a) az 1. § a) és c) pontja szerinti tiltott tárgyat vagy

b) használatában korlátozott tárgyat engedély nélkül tart birtokában, akkor a szabályok betartását a pedagógus jogosult ellenőrizni, azzal, hogy elsősorban felszólítja a tanulót a tárgy átadására, amennyiben felszólítás ellenére a tárgyat nem adja át, felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott vagy használatában korlátozott tárgy nincs a birtokában.

(3) Ha a tanuló

a) az 1. § a) és c) pontja szerinti tiltott tárgyat vagy

b) a használatában korlátozott tárgyat engedély nélkül birtokában tartja a tanítás vagy a kollégiumi foglalkozás időtartama alatt, azt a tanulótól a pedagógus átveszi.

5. A tanuló részére a birtoklás és használat igazgató, valamint pedagógus általi engedélyezése

5. § Az Nkt. 24. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy a pedagógus végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti

a) a birtoklás és a használat célját,

b) az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá

c) a birtokolható tárgyat.

A használatában korlátozott tárgyak (továbbiakban HKE):

A Szegedi úton és a Petőfi utcában lévő telephelyeken a HKE-k tárolására kijelölt helyiségeket a portás nyitja és zárja az adott oktató jelenlétében. A Malom utcában a tanáriban van a tároló szekrény és portaszolgálat nincs, ezért a szekrény és a tanári zárásáról az oktatók gondoskodnak.

Átvétel:

Az oktató két lehetőség közül választhat:

1.      A diák az első tanórája előtt az erre kijelölt tároló helyiségnél az első óráját tartó oktató jelenlétében a megfelelő dobozba helyezi a HKE-jét, amit az oktató elhelyez az erre kijelölt helyiségben.

2.      A diák az első órájának megfelelő tanteremben helyezi el a HKE-jét a dobozban, amikor belép a tanterembe. Ilyen esetben a dobozt az oktató hozza el a tárolásra kijelölt helyiségből az óra előtt, majd az óra végén visszaviszi a helyiségbe, amit a portás bezár.

A HKE-k tárolása:

Az eszközök tárolása az erre kijelölt helyiségekben történik, amelyeket a portás nyit és zár.

A HKE-k visszaadása:

Az oktató két lehetőség közül választhat:

1.      A tanítási nap végén, az adott osztály/csoport utolsó óráját tartó oktató a tanóra előtt az osztály dobozát a tároló helyiségből elviszi abba a tanterembe, ahol ez az óra lesz és a tanóra végén a diákoknak a HKE-ket kiosztja. Ezután az üres dobozt visszaviszi a tároló helyiségbe.

2.      A másik lehetőség, hogy az oktató az utolsó óra után a tároló helyiségnél osztja ki a HKE-ket.

A diákok napközbeni épületváltása esetén:

Ez alatt az olyan eseteket értjük, amikor nem ugyanabban az épületben végeznek, mint ahol az első órájuk/foglalkozásuk volt.

Az epületváltás előtt:

 Az oktató két lehetőség közül választhat:

1.      Az épületváltást megelőző tanóra előtt felveszi a portás segítségével az osztály dobozát, elviszi a tanterembe, majd az óra végén kiosztja az eszközöket. Ezután az üres dobozt visszaviszi a kijelölt helyiségbe.

2.      Az oktató az épületváltást megelőző óra után a diákokat a tárolásra kijelölt helyiséghez kíséri és ott veszik át a HKE-jüket.

Az épületváltás után, amikor megérkeznek a másik épületbe:

Az oktató két lehetőség közül választhat:

1.      Az oktató (Akivel ebben az épületben először órájuk lesz.) a tárolásra kijelölt helyiségnél veszi át a diákok HKE-jét a fent leírt módon, amint beérkeznek az épületbe.

2.      Az oktató a tanteremben várja a diákokat és ott veszi át a HKE-ket, majd a tanóra után a tároló dobozt a tároló helyiségbe visszaviszi.

Ha a tanuló késik az adott épületben lévő első órájáról:

Amennyiben a tanuló késik az első órájáról, akkor a HKE-ját a tanterembe belépve a tanári asztalra helyezi kikapcsolt állapotban és óra végén az oktató kíséretében a tároló helyiséghez viszi, ahol a megfelelő dobozban az eszközét elhelyezi.

Engedély nélküli birtoklás vagy használat esetén:

Amennyiben a tanuló engedély nélkül birtokolja vagy használja a HKE-t, akkor köteles azt leadni, amit ezután 15:45 és 16:00 között vehet át.

Amennyiben a HKE-k megfelelő, biztonságos tárolására alkalmas szekrény biztosított, akkor a tanulók azokban helyezik el és tárolják az eszközöket. Az erre a célra használni kívánt tároló szekrények használatához az igazgató adhat engedélyt.

A tanórákon/foglalkozásokon csak olyan elektromos eszköz használható, aminek a használatára a tanuló előzetesen az oktatótól/igazgatótól engedélyt kapott.

Az oktatók az első tanórájuk előtt legalább 15 perccel megérkeznek az adott épületbe, hogy intézzék a HKE- átvételét.