Történet

Városunkban a Bándl János által 1852-ben indított vasárnapi tanoncoktatástól nagy változásokon ment át a szakképzés. Az első nagy lépést az 1883. január 7-én megnyílt, iparostanoncok számára létrehozott iskola jelentette. E dátumot tekintjük mai iskolánk alapításának. Ahogyan a védtelen, kiszolgáltatott inasból törvényekkel védett, teljes jogú állampolgárrá váló szakmunkástanuló lett, úgy az iskola is egyre nagyobb figyelmet és fejlesztési lehetőséget kapott a várostól. A kezdeti három tanterem mára már három iskolaépületté nőtt. A kezdetben csak tanoncképzéssel foglalkozó iskola képzési profilja is sokat változott az idők folyamán.

A tanoncok sokáig csak fiúk voltak, a lányok az iskola 20 éves működése után jelentek meg. Az igen sok (kb. 70) oktatott szakma közül a legnépszerűbbek: a szabó, a kőműves, az asztalos, a cipész, a fodrász, a szobafestő voltak, melyek nagy részét még ma is oktatjuk.

Az 1948-as államosítás után már megjelentek az autószerelők, motorszerelők, vízvezeték-szerelők.

Az 1950-es évek közepéig a magánkisipar volt az egyeduralkodó, a sok embert foglalkoztató gyárak, üzemek felépítése után ez megváltozott. A privatizáció következményeként sajnos ma már e munkahelyek megszűntek, így a vállalati tanműhelyek és a végzettek munkalehetőségei is nagymértékben csökkentek.

Állandó, alig leküzdhető problémát okozott az első időkben és sajnos napjainkban is a tanulók elhelyezése.

A mai központi épületünk 1971-ben, a fémipari alapképzést biztosító tanműhelyünk 1976-ban épült. Teremgondjainkat enyhítette az 1987-ben átadott tanműhelyi tíz-tantermes iskolaépület. Sajnos sem ekkor, sem a következő – 1997-es – újabb bővítéskor tornaterem nem épült. A testnevelés órák elhelyezése, illetve a többek által is használt sportcsarnokba (a nagy távolság miatti) ingázás gondot okoz.

A szakmunkásképzés mellett az 1973-74-es tanévtől jelent meg a szakközépiskolai oktatás szakmunkások esti osztályával.

Az első fecskék után a nappali szakközépiskolai képzést az 1988/89-es tanévben a faipari technikus osztály indításával kezdtük meg. Kétévenkénti indítással bővítettük a kínálatot ruhaipari, villamos ipari és egészségügyi osztályokkal.

A környék gazdasági életének változásához alkalmazkodva a szakmunkásképzésben új szakmák oktatását kezdtük meg a 80-as évek első felében: élelmiszertartósító, sütő, húsfeldolgozó. Ezt a szakirányt csak az 1997-es tanévig folytattuk, amikor is a város szakképzési profiltisztítása során e szakterületek helyett a közlekedésgépész képzést kaptuk. E csere számunkra fejlesztési lehetőséget és iskolabővítést jelentett. Az időközben egyre jobban fejlődő faipari tanműhelyünk mellett korszerű autószerelő műhelyeket alakítottunk ki.

1997-ben indítottuk első humán világbanki osztályunkat is, akkor még követőként, majd a következő tanévtől sikeresen pályázóként. A világbankkal kötött szerződés öt évig kötelez bennünket arra, hogy közlekedés és humán szakmacsoportban egy-egy osztályt iskolázzunk be.

A világbanktól kapott eszközök segítették az oktatás színvonalának javítását.

1994-ben a szakmunkásképzőt végzettek között egyre nagyobb igényként lépett fel a nappali képzésben érettségire felkészítő osztály indítása. 2000 szeptemberétől felmenő rendszerben megszűnt a szakmunkások szakközépiskolájának nappali intenzív és levelező tagozata egyaránt és helyette nappalin ifjúsági osztály levelezőn Dolgozók Középiskolája indult.

Az 1999/2000-es tanévben az alapfokú művészetoktatás folytatásaként párhuzamos művészeti képzést indítottunk textilműves, majd a következő évben keramikus és grafikus szakon.

Az iskola többcélú intézménnyé vált az elmúlt évek során: 1995-ben a Nevelési Tanácsadót, 2000-ben a városi kollégiumokat, 2003-ban az Alapfokú Művészetoktatási Iskolát, 2004-ben az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot csatolták intézményünkhöz; így iskolánk a város legnagyobb és legsokrétűbb intézményévé alakult.

2008 szeptemberétől a Nevelési Tanácsadó és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, 2015. július 1-től az alapfokú művészetoktatáskülönvált az intézménytől.

2015. július 1-től a Bajai Szakképzési Centrum intézményeként működik.

 

A változásokat iskolánk eddigi elnevezésével is érdemes felidézni, szemléltetni:

1. Baja városi államilag segélyezett Kereskedelmi és Ipariskola (1883)
2. Baja Városi Polgári Fiúiskola és a vele kapcsolt Alsófokú Kereskedelmi- és Ipariskola (1888)
3. Baja Városi Kereskedő- és Iparostanonc-iskola (1904)
4. Baja Városi Kereskedő-, Fiú- és Nőipariskola (1911)
5. A bajai városi szakirányú iparos tanonciskola (1944)
6. A bajai állami szakirányú iparos tanonciskola (1948)
7. Munkaerőtartalékok Hivatala 57. sz. iparostanuló-iskola Baja (1950)
8. Munkaerőtartalékok Hivatala 112. sz. iparostanuló-iskola Baja (1951)
9. Munkaerőtartalékok Hivatala 609. sz. Ipari Tanuló Intézet Baja (1953)
10. Munkaerőtartalékok Hivatala 609. sz. „Türr István” Iparitanuló Intézet Baja (1955)
11. Mü.M. 609. sz. „Türr István” Ipari Tanulóintézete Baja (1957)
12. 609. sz. Türr István Ipari Szakmunkásképző Intézet (1967)
13. Jelky András Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola (1989)
14. Jelky András Szakképző Iskola és Nevelési Tanácsadó (1995)
15.  Jelky András Szakképző Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2000)
16.  Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó (2003)
17. Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (2004)
18. Jelky András Általános Művelődési Központ (2006)
19. Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium (2008)
20. Jelky András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (2012)
21. Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakközépiskolája, Szakiskolája, és Kollégiuma (2015)
22. Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (2016)
23. Bajai Szakképzési Centrum Jelky András Technikum és Szakképző Iskola (2020)